(David Chase - The Sopranos S1)
A sorozatok lassan számon tarthatatlan óceánjából egy-két alkotás úgy emelkedik ki, mint hegyláncok, melyek fittyet hánynak a sötét mélységekre, s a napfény felé törekedve a fellegekig érnek. Rengeteg zseniális alkotás között is van néhány, mely feledhetetlen nyomot hagyott maga után, s kitölthetetlen űrt befejezése után. A Maffiózók érzésem szerint egy ilyen teleregény volt, mely még az előző évezredben kezdte el Tony Soprano (James Gandolfini) krónikáját.
A maffiavezérét, ki úgy tűnik besokallt. Pánikrohamok, depresszió köröz a feje felett, s olyannyira nyomasztja már mindez, hogy munkáját nem igazán tudja már ellátni. Az ő világában viszont ez nem engedhető meg, s a megoldás, egy terapeutával végzett munka is a gyengeség jele, s így könnyen ólommal a fejében végezheti. Tony viszont mégis belevág, s Dr. Jennifer Melfivel (Lorraine Bracco) elkezdi utazását problémái megoldása felé.
A jelen feltárása, s a „család” élete pedig elvezet a múlthoz, s a jövőhöz, melyben anyjával való kapcsolata, a munkájának terhe, szűk és tágabb családjának problémái kerülnek előtérbe, melyen keresztül természetesen a jersey-i maffia mindennapjaiba nyerhetünk betekintést. Kicsit talán részesei lehetünk az életmódjuknak, az olasz mentalitásnak, életvezetésnek. Illetve annak az erőszaknak és játéknak, mely a maffia és tevékenységének szerves része.