(Frank Herbert - Dune
David Lynch - Dune)
Az először 1965-ben megjelent regényt, mellyel elindult a Herbert univerzumának krónikája több nyelvre lefordították, s számtalan kiadást ért meg, s fog még az idők során reményeim szerint. Herbert munkája tökéletesen beleilleszkedik abba sorba, melyet Lem, Asimov s elődeiknek (Wells, Verne) munkássága már megnyitott. Az amerikai író egyébként a hat Dűne-univerzumán játszódó történeten kívül még jó pár alkotást jegyez, melyek talán kevésbé ismertek (s köztük akad egy - Soul Catcher - mely nem sci-fi).
Az első könyv, a Dűne, egy alapvetően egyszerű történet egy viszályról, mely az egész univerzum tízezer éves békéjét fenyegeti. Az ellentét két nemesi ház az Atreides-ház és a Harkonnen-ház között feszül. Természetesen ez eseményekben mind a császár, mind a Navigátorok céhe, illetve a Bene Gesserit boszorkányrend is érdekelt egy egyszerű oknál fogva, mely a fűszer.
Ez a szer az Arrakis (vagy, ahogy még hívják: Dune) nevezetű bolygón lelhető fel csupán az egész ismert űrben. Ez az anyag, melynek fogyasztásával lehetősége van az embereknek belelátniuk a jövőbe. Nélkülözhetetlen az űrutazáshoz (melyet itt a Navigátorok végeznek térhajlítás segítségével), s ez által a birodalom egyik legértékesebb terméke.
A hatalmas sivatag bolygót a regény cselekménye kezdetéig a Harkonnen család tartotta ellenőrzés alatt, de a császár ezt a jogot a másik említett házra ruházza át. Ezeken az eseményeken keresztül kezdhetünk el megismerkedni Herbert világával, s legfőképp a planétával, mely a történetek egyik főszereplője. A szereplő, akit többnyire követünk Paul Atreides Leto herceg fia, s örököse. Az ő szemén keresztül találkozunk először a fremenek sivatagi népével, a sivatagi férgekkel. A későbbiekben pedig ő lesz a messiás, aki új rendet hoz a világegyetemben.