Colere

Film, zene, könyv meg ami jön/jött velem szembe.

Köszönet

Köszönet a bejegyzések javítgatásáért Juditnak!

Ezeket néztem, stb.

Egy kis zene

A little bit jazz:

Oxygene & others:

Tudnivalók

Creative Commons License

In memorian D.A.

Towel Day - Don't Panic

Ezek meg szintén az enyémek

Friss topikok

Volt ez már jobb is

2008.11.17. 12:32 paulkemp

(Quimby - Lovarda, Debrecen)

Egy barátom a koncert előtt biztos, ami biztos ki is mondta a gondolataimat, valami olyasmit mondott, hogy azért nem jön ő most Quimbyre mert fél nagyon, hogy szar lesz, öregszenek már ezek nagyon, nem akarok csalódni. Valami hasonló gondolattal felruházva tartottam a kezembe a jegyeket, s adtam át a biztonságőrnek, miközben valami elő zenekar melegítette a korán érkezőket. Engem nem hatott meg igazán, bár tegyük hozzá, hogy csupán fél füllel koncentráltam a dologra, a sör szerzése valahogy jobban motivált.

Aztán elkezdődött, s úgy tűnt minden rendben van. Kis Tibor uralja a színpadot, hangja rendben, a zenészek is kitesznek magukért. A közönség tombol, s egyre jobb a hangulat, ahogy sorra jönnek az ismertebb, nagyszerűbbnél nagyszerűbb nóták. Volt majdnem minden, mi nélkül elképzelhetetlen lenne egy Quimby koncert - Fekete lamour, Otthontalanság otthona, Autó a szerpentinen, Sehol se talállak, Androidő, Libidó - bár én jó néhány számot hiányoltam az esti repertoárból, de hát nem csak nekem játszottak a színpadról.

Tehát minden úgy tűnt, hogy ismét egy „átlagosnak” mondható Quimby koncerten leszek túl még éjfél előtt, de aztán a vége, a csúcspont összetört. Nem igazán akarom magyarázni, hogy miért is a Bordélyos a kedvencem a zenekartól, de valami szörnyű volt hallani. Erőtlenül, kifáradva, mintha csak fölösleges púp lenne így a végére csendült fel, s teljesen lelohasztott.

Legközelebb persze lehet más lesz, feltéve, ha lesz legközelebb részemről, ami egyelőre bizonytalan.

 

3 komment

Címkék: koncert élménybeszámoló

Teleképregény

2008.11.17. 12:21 paulkemp

(Tim Kring - Heroes)

A képregény füzetek mára itthon is olyan népszerűvé kezdenek válni, mint a tengeren- túlon, vagy Japánban. Ez legfőképpen köszön- hető a filmiparnak, hisz az utóbbi időben rengeteg értelmezés került át a nyomtatott színes (vagy nem színes) képekről a celluloid szalagra. V for Vendetta, Sin City, The Dark Knight, hogy csak néhányat említsünk meg, melyek tényleg kimagaslanak a nagy áradatból.

A siker mely a filmeket övezte talán egyér- telműen kiált, hogy más filmes formákban is testet öltsön valami hasonló. A legnyil- vánvalóbb választás, természetesen a televízió, s a mostanában szintén új erőre kapott sorozatok, melyek ma már tömegével lepik el a tévéképernyőket, s többnyire remek alkotások. Persze ha nem követelmény, hogy ebbe a szcénába egy konkrét képregény kerüljön be, elég csupán ha a hangulatot, a műfaj jellemzőit megpróbálják lefordítani.

Több nyilvánvaló lehetőség lenne az utóbbi évekből, melyek bizonyos értelemben fed- nék a képregény műfaját, de egyik sem olyan egyértelmű, mint a Hősök. Illetve a Tim Kring által alkotott sorozat hihetetlen népszerűsége is kiemeli ebből a körből (bár őszintén számomra a mára már befejezett/levett 4400 sokkal érdekesebb volt finom szőttesként ráboruló társadalom kritikájával, de úgy tűnik a kisebbséghez tartozom).

1 komment · 1 trackback

Címkék: kritika sorozat

Top20 album - volume 2.

2008.11.13. 10:45 paulkemp

Nos itt is volnánk a második top20 befeje- zésénél, ha minden igaz még egy regényes posztot el fogok készíteni, mert akkor már miért ne. De addig is hallgassatok sok zenét, s aludjatok nagyokat. Nyuszisz meg remélem örülni fog a felsorolás első darabjánk. No akkor lássuk is.

6 komment

Top20 album - volume 1.

2008.11.10. 00:40 paulkemp

A zenei top20 első része következik, mindenkinek kellemes zene hallgatást hozzá, remélem valakinek eszébe juttatok valamit, vagy meghozom a kedvét egy esetleg még nem ismert zeneharhoz. Jó olvasgatást, jó zenehallgatást. (Szóval időm továbbra sem sok, annak ellenére, hogy hirtelen ilyen sok poszt jelent meg, de ha lesz, akkor jön Hesse Szidhártája.)

3 komment

Új háborúk felé

2008.11.09. 14:57 paulkemp

(Andrej Tarkovszkij - Ivanova Detsvo)

Hruscsov odavetett megjegyzése, miszerint ők ugyan nem használtak ilyesmire gyerekeket teljes mértékben meghatározta a film szülőföldjének véleményét hosszú éveken át. Szerencsére a világ többi részén feltűnt az a hátteres szándék, mely a film felszíne alatt rejtőzik, s így méltán elismerté vált. Díjakban kifejezve egy Arany Oroszlán, s több mint 30 egyéb rangos jutalom. Tehát Tarkovszkij első egész estés filmje válaszolt a feltett kérdésre, azaz alkalmas a rendező a rendezésre.

De lássuk miről is szól a film. Iván (Nyikolaj Burljajev) a 12 éves fiú a II. világháborúban kémként tevékenykedik (úgy tűnik a bosszú hajtja, hisz anyját és testvérét lelőtték a nácik, míg határőr apja is hasonló sorsa jutott, bár lehet csupán játék a számára), könnyedén jut át a Volgán, a német vonalakhoz. Három orosz tiszt e közben védeni próbálja, de nemzetük és saját sorsuk fontosabbnak bizonyul a gyermeknél.

3 komment

Címkék: kritika film

Top20 film - volume 2.

2008.11.09. 11:26 paulkemp

Második felvonás, s ezzel kész is, bár továbbra sem állítom, hogy tökéletes lenne a lista, hisz nagyon keveset törtem rajta a fejemet, bár azt hiszem, hogy így sokkal hitelesebb, mintha hosszas napokon keresztül próbáltam volna rájönni, hogy mi is az mely felkerülhet erre a listára.

Tekintsetek úgy erre listára, mint az első húsz filmre, mely eszembe jutott, mikor feltettem magamnak a kérdést, hogy mit is kellene ide írni. Remélem, valamelyikhez meghozom (meghoztam) a kedvet valakinek, mert azt hiszem megéri őket megnézni.

 

5 komment

Címkék: ajánló film

Top20 film - volume 1.

2008.11.06. 14:26 paulkemp

Egyre több helyen találkoztam olyan cikkel melyben a szerző egy-egy bekezdésben megpróbálja összeállítani a saját top100-as listáját. Nos én is gondolkodtam már régóta egy ilyen bejegyzésen, de valahogy sehogy sincsen kedvem egy ilyen lista elkészít- éséhez. Így én csupán 20 filmet próbálok meg ilyen módon elétek tárni, s azok között sem próbálok értékrendet felállítni, csupán ABC sorrendbe rendezem őket.

Persze a lista közel sem tökéletes, és nem is feltétlen fedi a kedvenc húsz filmemet, ha kicsit többet gondolkodtam volna biztos eszembe ötlött volna valami, ami az egyik helyett sokkal inkább. De azt hiszem, hogy az ízlésemet és azt a mezőt, amiből a jobban kedvelt filmek kikerülnek, tökéletesen körbehatárolja ez a néhány film. De lássuk is őket:

13 komment

Címkék: ajánló film

Egy bosszú története

2008.11.04. 11:24 paulkemp

(D. J. Caruso - The Salton Sea)

Gondolom minden olvasómnak van legalább egy olyan filmes élménye, melyben a főhős az első képkockákon éppen egy halálos seb okozta trauma hatása alatt kezd bele az ide vezető útja taglalásába. Legjobb tudásom szerint ennek gyökerei egészen a klasszikus noir mozikig vezetnek vissza minket, bár lehet, hogy egy kis kutatómunkával ettől még mélyebbre is juthatnánk a filmtörténetben.

Kalandozásaink most ezzel szemben csak 2002-ig visznek vissza minket az időben, de azt hiszem, ez semmiképpen nem olyan hatalmas probléma, hisz az ilyen jellegű alkotások minden jellemzőjében (sőt, azt egyértelműen meghaladó) tobzódó mozi vár ránk. Ha valaki még látatlanban megijedne Jim Morrison reinkarnációjának tartott színésztől, azt megnyugtatom, itt a legjobb formáját hozza.

Tehát egy hatalmas giccs parádéval kezdünk (látszólag), melyet azért finom szellőként átjár valami költőiség, valami romantika, hogy ne csupán epét hányva meneküljünk már ebben a pillanatban. Danny Parker, vagy éppen Tom Van Allen (azaz Val Kilmer) -majd a néző eldönti- éppen utolsó trombita traktusait játssza, miközben a pénzzel teli lakást a pokol első lángnyelvei ostorozzák. A halálra készülő zenész pedig, mivel más lehetősége nincs mesélni kezd.

6 komment

Címkék: kritika film

B.O.R.G.I.A. - Adél

2008.10.28. 12:19 paulkemp

Itt lehet demót találni, meg infókat.

Szólj hozzá!

Űr western (1. fejezet)

2008.10.28. 11:24 paulkemp

(Hajime Yatate – Cowboy Bebop)

Mielőtt hozzákezdenénk, egy kis műfajelméleti felvetéssel kell megbirkóznunk. Ha a tudományos fantasztikum irodalmát alaposan nagyító alá véve összevetjük a western alapvető stílusjegyeivel, valószínűleg több hasonlóságot találunk, mint ahogy ez elsőre látszik. Próbáljuk meg emlékezetünkbe idézni a klasszikus Enterprise James T. Kirk kapitányának szavait, hogy mi is az elsődleges feladatuk (…utunk az ismeretlenbe, hogy új világokat fedezzünk fel…). Ezek után gondoljunk az új világon nyugat felé tartó szekérkaravánokra, melyek lényegileg ugyan úgy hatoltak be az ismeretlenbe, s próbálták megismerni azt, mint a sci-fi modern cowboy-ai.

A cím így egyik felére nagyjából választ kínáltam, de egy gondolat erejéig időzzünk el a Bebop-nál is (nem csak azért mert az egyik kedvenc zenei műfajom, hanem mert egyébként is megérdemel egy szót). Ugye a jazz talán leginkább improvizációkra épülő stílusa, mely főleg a második világháború környékén hódított az Államokban és Európában. Persze ez csupán azért lényeges, mert erőteljesen utal a sorozat szereplőinek jellemére, illetve az egész sorozat hangulatára. Másrészt a részek, illetve az egész nagyon erős kapcsolatban áll a zenével (mely nem csak a részek címében nyilvánul meg, hanem a karakterek szavai is arra utalnak főként a következő rész előzetesében, hogy nem képek, történetek zajlanak a szemünk előtt, hanem felénekelt dallamok, de erre majd még később visszatérünk).

6 komment

Címkék: ajánló sorozat

süti beállítások módosítása